Az alábbiakban röviden ismertetjük a magyar versenytörvény1 nagy érdeklődést és sajtóvisszhangot kiváltó legújabb módosítása tervezetének főbb pontjait, melynek elfogadása esetén a GVH jogkörei és beavatkozási lehetőségei jelentősen bővülnének. A három legfontosabb módosítás az alábbi.
I. Alapvető jelentőségű vállalkozások
A törvényjavaslat értelmében a GVH hatósági eljárás keretei között jogosult lenne egy adott vállalkozást ún. „alapvető jelentőségű vállalkozásnak” („AJV”) minősíteni2, és az ilyen vállalkozás számára széles körben kötelezettségeket is előírhatna anélkül, hogy az AJV jogsértést követett volna el.
A jogszabálytervezet értelmében az alapvető jelentőségnek – a verseny és a fogyasztók szempontjából – piacokon átívelően kell fennállnia. Emellett a tervezet példálózva ismerteti az AJV-vá való minősítéskor figyelembeveendő szempontokat, ilyen lehet például a piaci részesedés, a vállalkozás piaci ereje és más erőforrásokhoz való hozzáférése; vertikális integráltsága, illetve az egymással egyéb módon összefüggő piaco-kon való tevékenységei; a versenyben releváns adatokhoz való hozzáférése; a nyújtott szolgáltatások, illetve előállított / forgalmazott áruk a fo-gyasztók vagy a gazdaság szempontjából értékelendő alapvető jelentősége; illetve ha tevékenysége harmadik felek vagy a fogyasztók szem-pontjából jelentős és hozzáférést biztosít a beszerzési és értékesítési piacokhoz. Ugyanakkor a fenti felsorolás nem kimerítő jellegű, így annak is fennállhat a lehetősége, hogy más szempontok mentén minősítsen a GVH egy vállalkozást alapvető jelentőségűnek. A törvénytervezet szintén adós marad azzal, hogy a fenti szempontokat mi-ként kellene értékelni egy ilyen eljárásban.
A tervezet szerint a GVH az alapvető jelentőségű vállalkozások számára a hatósági eljárás végén:
i) megtilthatja, hogy saját (akár vállalkozás-csoporton belüli) ajánlatait kedvezőbben bí-rálja el, illetve, hogy az üzletfelei adatait azok hozzájárulása nélkül saját célra hasz-nálja, vagy más adattal kombinálja, vala-mint, hogy akadályozza az interoperabilitást vagy adathordozhatóságot (hasonlóan az uniós Digital Markets Act alapján az ún. kapuőrök felé támasztott követelményekhez);
ii) tájékoztatási kötelezettséget írhat elő az AJV üzletfeleinek nyújtott szolgáltatások teljesítményéről, minőségéről és sikeréről;
iii) a működése megváltoztatására kötelezheti az AJV-t az ellátásbiztonság érdekében, amennyiben a vállalkozás nem képes vagy fennáll annak a közvetlen veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. Ilyenkor a GVH előírhatja a vállalkozás részbeni vagy teljes (kényszer)értékesíté-sét; kötelezheti a vállalkozást, hogy a (GVH által) kijelölt szolgáltatóknak üzemeltetésre adja át a szükséges eszközöket/nyilvántartásokat/adatokat; kezdeményezheti más vezető állású személy kinevezését az igazgatóságba, kötelezhet a tagsági részesedések átruházására, illetve az azokhoz kapcsolódó szavazati jogokat felfüggesztheti; kötelezhet a közgyűlés összehívására, meghatározott napirendi pontok megtárgyalására, valamint felhívhatja a figyelmet meghatározott döntések meghozatalának szükségességére.
Utóbbi, iii) pontban felsorolt eszközök kapcsán a törvényjavaslat rögzíti, hogy azok a fokozatosság (generális) elvének figyelembevételével al-kalmazandóak.3 Ugyanakkor rengeteg kritikus kérdés (pl. milyen kötelezettségnek kellene az AJV-nak eleget tennie, ki jelöli ki azt, hogy kinek a részére kellene az AJV-t értékesíteni, ki választ az igazgatóságba új vezetőket, milyen jogi garanciák illetik meg az AJV-t egy ilyen eljárás során stb.) egyelőre nem teljeskörűen tisztázott a ma-gántulajdonhoz való alapjogot korlátozó terveze-tettel kapcsolatban.
A kötelezettségek nem teljesítése esetén a GVH – az AJV vagy teljes csoportja előző évi nettó árbevételének tizenhárom százalékáig terjedő – versenyfelügyeleti bírságot is kiszabhat. Figyelemreméltó szankció olyan esetben, amikor a klasszikus versenyjogi előírások megsértése még fel sem merül.
Lévén, hogy a GVH eljárása egyfokú, határozatai közlésükkel azonnal véglegesek és végrehajthatóak. Ennélfogva az AJV-k ugyan megtámadhatják közigazgatási perben a GVH határozatát – mind a minősítéssel, mind a kiszabott kötelezett-séggel kapcsolatban – a per megindulása nem lehet kihatással a GVH döntéseinek végrehajthatóságára. Az AJV a kiszabott kötelezettség végrehajtásától tehát csak akkor mentesülne, ha a bíróság – igen ritkán alkalmazott – azonnali jogvédelmet alkalmaz. A minősítő határozatot a GVH (ún. utóvizsgálat keretében) ugyan saját hatáskörben is felülvizsgálhatja, de az AJV által kez-deményezett felülvizsgálat a határozat meghozatalától 1 évig nem lenne kérelmezhető.
II. Jogsértés nélküli folyamatos versenytorzulás
A GVH eszköztárának további bővítését szolgálja a jogszabálytervezet azon újdonsága, miszerint a GVH az általa lefolytatott piacelemzés vagy (gyorsított) ágazati vizsgálat eredménye alap-ján megállapíthatja, hogy a vizsgált piacon – a vizsgálat indulása előtt már 3 éve visszatérően vagy folyamatosan fennálló módon – a verseny jogsértés hiányában is jelentős mértékben és folyamatosan torzul / korlátozódik. Az újítás abban áll, hogy a GVH immár jogsértés megál-lapítása nélkül is előírhatna szükséges és ará-nyos mértékű kötelezettséget a versenytorzu-láshoz hozzájáruló vállalkozás számára, mely kö-telezettség lehet akár magatartási (működésbeli), akár szerkezeti (pl. vállalkozásrész elidegení-tése). Minderre abban az esetben kerülhet sor, ha – a GVH megítélése szerint – valószínűsít-hető, hogy e versenytorzulás a kötelezettség hiá-nyában két éven belül nem szűnne meg.4
III. A bírósági ítélkezés irányának megha-tározása
A törvényjavaslat a GVH határozatainak bírósági felülvizsgálatára vonatkozóan a bíróságoknak szóló explicit iránymutatást tartalmaz a közigazgatási per kimenetelét illetően, mivel előírná, hogy ,,a jogvita elbírálása során biztosítani kell, hogy ne sérüljön a versenyjog hatékony érvényesülésének követelménye”.5 Természtesen majd a gyakorlat mutatja meg, hogy a rendelkezés miként kerül alkalmazásra a független bíróságok által. A javaslat tervezetéből azonban egyelőre nem teljesen világos, mi a rendelkezés célja, hiszen a GVH határozataival szemben indított közigazgatási pereknek nem a versenyjog érvényesülésének korlátozása a funkciója, hanem a tisztességes eljárás alapelvének garanciális biztosítása, oly módon, hogy az eljáró közigazgatási bíróság vizsgálja felül, hogy a jogalkalmazó GVH a mindenkor hatályos jogszabályokkal összhangban érvényesítie a versenyjogi előírásokat.
Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az ismertetett jogszabálytervezet még nem elfogadott jogszabály, a törvényhozási folyamat során még módosításra kerülhet, illetve elfogadása esetén a köztársasági elnök alkotmányossági aggályok alapján az Országgyűlésnek aláírás előtt meggondolásra visszaküldheti, vagy az Alkotmánybíróságnál normakontrollt kezdeményezhet.
Ahogy a vállalkozások és szakmai élet, mi is kiemelt érdeklődéssel figyeljük a szóban forgó jogalkotási folyamatot. Amennyiben a törvénymódosítási tervezettel kapcsolatban kérdésetek merülne fel, kérjük keressetek bennünket bizalommal.
Szerzők: Anna Pintér és Márton Kocsis
További információ:
Márton Kocsis - Partner
marton.kocsis(at)cerhahempel.hu - Tel: +36 1 457 80 40
1 tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorláto-zás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény („Tptv.”)
2 A tervezet szerinti Tpvt. 22/A. § értelmében
3 A tervezet szerinti Tpvt. 76./A. § értelmében
4 A tervezet szerinti Tpvt. 43/F. § értelmében
5 A tervezet szerinti Tpvt. 83/A. § értelmében